Tájház - Apostag

Tájház bemutatása

2010-ben megnyitott az apostagi Tájházunk. Az egykor zsinagógaként működő, ma Faluházunk udvarán található épületet több hetes felújítási munka és több évtizedes gyűjtögető munka után rendezhettük be. Így megtaláljuk őseink képét az ágyak fölött, dunyhát a szekrényben, hímzett kendőket és további múltidéző eszközöket, tárgyakat, bútorokat.

Volt Rabbi házból – Tájház:
A zsidó lakosság a zsinagóga közelében élt, a zsinagóga köré telepedett le. A zsinagóga közvetlen közelébe épült a rabbinak a háza, amely ma is áll. Mellette volt a tanító háza, egy kóser mészárszék, a kántor háza, az iskola és a Jesiva (Talmud iskola).

Az apostagi hitközösség első rabbija Kohn Mózes József volt, aki 1772-ben a Chevra Kadisát (Szent Egylet) létesítette, és 1818-ig bekövetkezett haláláig 50 éven át működött. 1823-ban Kohn a hitközösség első iskoláját is létrehozta. Ez az egy tantermes elemi iskola a zsinagóga udvarán működött 1905-ig. Az utolsó rabbi Apostagon Mandel Sámuel volt, az ő unokája Popper Péter. 1905-től a közeli Kunszentmikósról járt át rabbi a nagy ünnepeken.

A kántorlakás szintén a zsinagóga mögött volt található, a második világháború előtt Scharf Izsák kántor tulajdona volt.

A kertben található az izraelita temető is, amely közel fél hektáros területen fekszik. A sírkövek kőből készültek, a legrégebbi a Duna felőli oldal. Az akkori szokásoknak megfelelően a folyóval párhuzamosan alakították ki a temetőt, és kelet felé (Jeruzsálem) temetkeztek. Utoljára 1940-ben temettek ide, a falu gyógyszerészét, Hetényi Dénest. A Kochaniták, főpapok nemzetsége a temető szélére temetkezett, ilyen család volt a Herman család, az utolsó főpap Apostagon Herman Farkas volt.

A rabbi ház a második világháború idején magánkézbe került, majd 1997-ben az önkormányzat megvásárolta és 2010-ig raktárként működött. 2010. őszétől Komáromi Petra kezdeményezésének, valamint a lakosság adományainak köszönhetően tájház került kialakításra, mely mai is szeretettel várja az érdeklődőket.